Egy ideje már készül ez a bejegyzés is hiszen Berci szeptember 6. óta bölcsibe jár. Jobban mondva családi napközibe. Hogy hogyan is indult el életének újabb szakasza? Hát íme:
Nyár végén úgy alakult hogy lehetőségem lett 4 órában újra munkába állni, olyan feltételekkel amit nem volt szabad kihagynom. Így Bercinek bölcsit kellett keresnünk. A közelben lévő állami bölcsik kapásból kiestek a telt létszám miatt így maradtak a családi napközik. Mivel a közeli CSaNa (családi napközi) 2011. májusáig nem tud új lakót fogadni így a munkahelyem közelében kellett keresgélni. Szerencsére az a napközi ami mindhármuknak tettszett szívesen fogadta Bercit, így szeptember 6-ával megkezdtük a beszoktatást. Hétfői nap volt, és 9-re mentünk Bebővel. Az egész délelőttöt "Pirinkó-falván" töltöttük és ismerkedtünk a gondozókkal, a napirenddel és nem utolsó sorban a kis pajtásokkal. Mivel hétfőn Berci jól érezte magát, főleg mikor a levegőzésre került a sor megbeszéltem Nikivel, hogy másnap majd elmehetek egyet sétálni pár percre. És így lett, eljött a kint lét ideje, Berci a homokózóban játszott amikor Niki csak intett egyet hogy most menjek, és úgy 15-20 percet sétáljak. Mikor visszaértem Berci ugyanúgy játszott a homokózóban, észre sem vette hogy elmentem. Másnap emeltük a tétet. Egy órát beszéltünk meg Nikivel. Gondoltam ez alatt az egy óra alatt bemegyek a munkahelyemre és nem lődörgök csak úgy. Kb fél óra elteltével jött a telefon hogy maradjak inkább délig, mert olyan jól elvan a gyerek. Így szerdán már 2 órát voltam távol. A csütörtök kicsit nehézkesen indult.....Mert ugyan kilencre mentünk Bercivel, de még 10 órakor is az ölembe ülve hisztizett (csak úgy mint otthon aznap reggel), így mondták a gondozók hogy ez a műsor most már csak nekem szól, és egyáltalán nem azért mert ott vagyunk ahol vagyunk, hanem csak úgy.... Így elterelték a figyelmét (rajzolni mentek), sírás abbamaradt én pedig gyorsan leléptem. Délre mentem hozzá, és mint kiderült egy hangja nem volt Bercinek szépen játszott végig. Ezen felbuzdulva már pénteken 8-ra mentünk és kellő figyelemelterelés után mehettem is dolgozni, majd délre vissza a bölcsibe. Azóta Berci reggel 8-tól délig a "dolgozójában" van. Az egyetlen egy szépséghibája a dolognak, hogy nem hajlandó a bölcsiben enni. Eleinte semmit nem fogadott el, most már reggelit eszik a többi gyerkőccel, és ma végre ebédhez is leült, bár enni még nem volt hajlandó. De most már alakulnak a dolgok ezen a téren is. Szerencsére a bölcsiben sem csinálnak belőle nagy ügyet (én sem), csak minden alkalommal megkínálják, hogy egyszer majd csak megjön hozzá a kedve. De mint ismerőseimtől hallottam, más gyerek is reagált így az új helyzetre, és persze nálunk sem tartott ez örökké. Szóval van még remény.:)
Most már teljesen jól érzi magát ott, játszik a többiekkel, leül velük együtt gyurmázni, homokozik....Mikor a többiek motoroznak akkor még félénkebb mert a "nagyok" gyorsak és hangosak, de ha ők befejezték a motorozást, Berci is két kerékre pattan.
Ha pedig megérkezem érte a maga kis nyelvén mondja illetve mutogatja, hogy a többiek most esznek és mivel játszott, és mi történt vele.....
