Háát, újra itthon vagyunk. egy hetet töltöttünk Zalaegerszegen.
Most, hogy egy hétre készültünk az ország másik végébe, a szó-szoros értelmében felpakoltuk az egész lakást....Már kora reggel indultunk, hogy a rekkenő meleget elkerüljük, mert hiába az autópálya az út csak 4és fél óra.
A meleget nem sikerült megúsznunk, a gatyánkból is csavarni lehetett a vizet mikor az Mo-on mentünk. Mire azonban elértük Zalaegerszeget megérkezett a várva várt hidegfront hatalmas esőfelhőkkel, hideggel és esővel.
A nagyszülők már alig várták, hogy egy szem unokájukkal együtt töltsenek egy kis időt. De Berci az első napokban még nem osztotta velük ezt a nézetet. Hát igen, ami kis érzékeny lelkületű-Mimóza fiúnknak- kellett pár nap míg megszokta az idegen helyet és arcokat.
Az első éjszaka még ritka rossz volt, hiszen néha óránként keltem Őkelméhez, de a második naptól - köszönhetően a friss levegőnek és a rengeteg ismeretlen dolognak amit meg kellett vizsgálni, akár teljes kifáradásig- éjszakánként csak kétszer kelt. Megváltás volt ez a három hetes folyamatos éjszakázás után.:)
Minden délelőtt Apával sétálni vittük Porontyunkat, jó volt egy kicsit hármasban is lenni. De természetesen a legjobban Berci örült a hosszú sétáknak.
Voltunk a kertben, ahol Berci megvizsgált minden egyes növényt, fát, gyümölcsöt Papa öléből, míg a nagyok a hússütögetésnek örültek legjobban.
Meglátogattuk Dédimamát is, ahol ugyan az ott töltött idő egy részét átaludta a Fiatalúr, e aztán tüzetesen átvizsgálta a kert és a lakás minden egyes részét.
Pénteken még a Balatonnál is jártunk a másik Nagyinál. De csak rövid látogatást tettünk, hiszen a nagy melegben nem akartunk elindulni az esti fürdetés időpontja pedig szent és sérthetetlen.
Szombaton reggel pedig ismét felpakoltuk a fél lakást és elindultunk hazafelé. Berci az út nagy részét alvással töltötte- Pacsától az Mo-s felhajtóig aludt végig. Egyszer álltunk meg egy gyors szopizás erejéig és dél körül már itthon is voltunk. Bercit soha nem láttam még annyira örülni valaminek mint mikor hazaértünk. Kivettem a hordozóból és azt se tudta merre nézzen, csak kapkodta kis fejecskéjét és vigyorgott mindenre. Azt hiszem ő is azon a véleményen van, hogy mindenhol jó, de legjobb otthon.
